Az utolsó együtt átélt élmények
Vasárnap reggel izgatottan bringázott a Vasútállomásra az egész (volt) nyolcadik évfolyam, mivel megkezdődött a búcsú táborunk. Miután felpakoltuk teherautókra a nagy csomagokat és a bicikliket elvonatoztunk Kismarosra, ahol részt vettünk egy misén. Innen folytattuk utunkat Szobra, ahol elfoglaltuk a szállásunkat. Mindegyik szobában volt egy hatalmas emeletes ágy, ahova mindenki kényelmesen berendezkedett. A következő napirendi pont a hajózás volt Esztergomba. Ott nagy nehézségek árán ugyan, de feljutottunk a Bazilika tetejére, és megcsodálhattuk a tájat. Szobra visszaérkezve szabadprogram volt. Vagyis bicikliztünk, játszottunk vagy ettünk. Este kilenckor pedig lesétáltunk az Ipolyhoz fürdeni (avagy feltálalni magunkat a szúnyogoknak). Hétfő reggel reggeli után elmentünk egy szobi múzeumba, ahol régészkedhettünk és megtudhattunk csomó mindent az ottani természeti élővilágról. A program után visszamentünk a szállásunkra és elkészítettük a napi ennivalónkat. Majd biciklire pattantunk és elindultunk a hosszú bicikli úton. Az egyik pihenőnél pedig úgy döntöttünk fürdünk az Ipolyban. A sodrástól szinte alig bírtunk bemenni, de átküzdöttük magunkat a hullámokon. A bicikli túra maradék részében pedig átgurultunk Szlovákiába, ahol rettentő finom lángost ettünk és megkóstoltuk a Kofolát, ami az ottani ,,kóla”. A túránk maradék részében már nem nagyon volt szükség biciklire mivel felgyalogoltunk egy kilátóba, ahonnan az egész vidéket beláttuk. Visszasétáltunk egy temetőn és egy erdőn keresztül a biciklikhez, megnéztük Felvidék tájait és indulhattunk vissza Szobra. Az este hátralévő részében valaki még lement fürdeni a Dunára, valaki pedig ott maradt a szálláson pihenni és játszani. Kedden egy nagy túrának néztünk elébe, ugyanis Szobról gyalogoltunk Márianosztrára. Hegyeken és dombokon túljutva megérkeztünk a márianosztrai Kegytemplomhoz. Ez az élmény sokakban nosztalgiát keltett mivel két évvel ezelőtt a Zarándoktáborban itt volt az első szállásunk. Egy kis időt eltöltöttünk a játszótéren az emlékek kedvéért majd indultunk is a buszhoz. Az este búcsúzkodással, beszélgetéssel és egy kis sírással telt hiszen ez volt az utolsó közös esténk. (Meg persze meccset is néztünk). Szerda reggel felpakoltuk a csomagokat, amik Vácra a suliba érkeztek és indultunk is biciklivel Nagymarosra. Itt énekeltünk, pihengettünk. A következő megállónk egy hamburgerezőhöz vezetett, ahol szintén búcsúzkodtunk és jókat ettünk. Verőcén fagyiztunk és természetesen újra megfürödtünk a Dunában. 30 kilométer tekerés után megérkeztünk a sulihoz. Még egyszer bementünk az osztályunkba és végig sétáltunk az udvaron. A kapu elött még beszélgettünk, majd nagy nehezen mindannyian elindultunk haza.
Schenk Hédi, volt 8.z
