Iskolánk eddigi története 4 fő időszakra tagolható:
- Az alapítástól az államosításig:
1906-1948 – Váci Római Katolikus Polgári Leányiskola néven
- Az államosítás évtizedei:
1948-1989 – Hámán Kató Állami Általános Iskola néven
- A rendszerváltás következtében ismét egyházi fennhatóság alá visszakerülő intézmény évtizede:
1991/92-től 2014/2015-ig – Karolina Katolikus Általános Iskola néven.
- Egyházi fennhatóság alatt többcélú intézménnyé válás:
2015. szeptember 1-től napjainkig
Karolina Katolikus Általános Iskola, Székesegyházi Kórusiskola és Alapfokú Művészeti Iskola néven.
A Karolina Iskola, mint a város szívében létező intézmény, meghatározó jellegű a város iskolaügyét tekintve.
Az eltelt évszázad alatt sok leány, majd a későbbiekben fiúk nevelése és oktatása folyt az iskolában, sajnos nem mindig keresztény-katolikus szellemiségben, mint ahogy azt eredetileg az alapító gróf Csáky Károly Emmánuel elgondolta.
Alapítás éve: 1905
Első tanév kezdete: 1906. szeptember
Alapító neve:
Gróf Csáky Károly Emmanuel váci püspök, aki magánvagyonának felhasználásával alapította az intézményt, valamint a fiúi szeretet szép példájaként édesanyjáról nevezte el.
( Az emlékkiállítás képeiből, a váci Püspöki Levéltár anyagából)
1948-ban az intézményt államosították, innentől Hámán Kató Általános Iskola néven működött.
1991-ben visszakerült a Katolikus Egyház tulajdonába.
Csáky püspök utódai szintén kitüntető figyelemmel és atyai szeretettel tekintettek az iskolára, illetve mély lelki fájdalommal az államosított intézményre.
A század első felében Vác város polgárságának leányai szinte kizárólag ebben az iskolában tanulhattak.
A keresztény szellemiségű püspöki székhely életében nagy fontossággal bírt a polgári leányiskola, mely erkölcsös, vallásos, becsületes jellemű, de ugyanakkor igen alapos ismeretekkel rendelkező honleányok nevelését tűzte ki célul.
A ma már dédnagymama-korú egykori karolinás lányok őszinte szeretettel emlékeznek alma materükre. Itt egy életre kiható, életstílust meghatározó nevelésben részesültek, amelyben a keresztény értékrend jelenti a mércét.
Akkoriban ez a szemléletmód jellemezte a város polgárságát is, hiszen a szigorú, de igazságos, rendet és fegyelmet követelő szeretetteljes légkört vitték otthonaikba a leányok. Életre szóló barátságok szövődtek, a növendékek szemében példaképek voltak a tanárok.
Az 1991-ben újrainduló katolikus iskola, immár Karolina Katolikus Általános Iskola néven, nemcsak jogi, de szellemiségében is elődjének tekinti az államosítás előtti polgári leányiskolát.
Tekintsük át az eltelt 100 év legfontosabb történéseit:
Alapítás-indulás (1905-től)
A polgári iskolát a szülők sürgetésére 1892-ben nyitotta meg a váci római katolikus Egyházközösség. A nagy látogatottságnak örvendő iskolának a meglévő épület falai hamarosan szűknek bizonyultak. A nehéz kérdést a váci Egyházmegye élére kerülő gróf Csáky Károly püspök oldotta meg, aki 1905-ben magánvagyonából 200 ezer korona költséggel megépíttette a Gasparik utca sarkán levő Lauchans telken a Karolina elemi és polgári leányiskolát, a hozzá csatlakozó nővérlakást, szegényházat, kápolnát.
A kívánsága az volt, hogy korszerű, tágas, világos, a kor követelményeinek mindenben megfelelő intézet édesanyja emlékére (Buddens Karolina) a Karolina nevet viselje.
( Az emlékkiállítás képeiből, a váci Püspöki Levéltár anyagából )
Az iskola épületét Jablonszky Ferenc műépítész tervezte.
Az eredeti elképzelések egy fiúk számára létesítendő iskolát szorgalmaztak, de a körülmények hatására 1906 márciusában az Iskolaszék úgy döntött, hogy a kisebb leányiskolából áthelyezik a leányokat a Karolina Iskolába, s helyüket átadják a fiúiskola részére.
A nagyprépost által felszerelt új iskolát 1906 szeptemberétől foglalták el a tanulók, s vezetésével a páli Szent Vince irgalmas rendi nővéreket bízták meg.
Az iskola a kor követelményeinek maradéktalanul megfelelt, hiszen tágas, világos tantermekkel, tornateremmel, szertárral, könyvtárral rendelkezett, sőt színpada is volt.
Az iskolához 1913-ban nővérlakást is építettek, ahonnét átjáró vezetett az iskola épületébe.
Az épülettömb egy szegényházzal egészült ki, amelyben egy szoba férfiaknak, és egy nőknek létesült fürdővel, ruhatárral és betegszobával. A szegények gondozását itt látták el a nővérek. Az épületcsoporthoz tartozó Karolina-kápolnát Salkovich Károly tervezte. A főpásztor az örökimádás kápolnájának nevezte el, s falait néhány évvel később Kőrösfői Kriesch Aladár festette ki.
A jelenleg is működő kápolna a Vác-Alsóvárosi Plébániához tartozik.
Az indulás éveinek iskolája az I. világháborúig
Az intézet igazgatója 1906-tól Bucsek István apátkanonok volt, aki tanított is az iskolában.
1912-től Kolossváry Mihály egyházmegyei főtanfelügyelő töltötte be az igazgatói tisztséget.
Vezető nővérek voltak:
Sebők Vilma 1907 és 1909 között
Kogler Anna 1909-1914
Eipler Ilona Blondina 1914-1916
Kerbler Mária Gizella 1916-1919
Eipel Ilona Blondina 1919 után
Az iskola pedagógiai céljául tűzte ki, hogy vallásos, erkölcsös, hazafias honleányokat neveljen.
A tanítási anyag kiválasztása arra utal, hogy a gyakorlatiasság fontosságát tartották szem előtt. Tantárgyak rangsorát tekintve első helyen a vallástan állt. Ezt a magyar irodalom és nyelvtan követte. Fontosnak tartották a kifejező, hibátlan olvasást, a szép és helyes írást. A természetrajz tantárgy a lányok kedvence volt, hiszen ennek keretében gyakran a szabadban tanulhattak.
Az ünnepélyek eleinte kizárólag a vallási ünnepekre terjedtek ki.
Az indulás éveiben a karácsonyi ünnepségekre fektettek nagy hangsúlyt. A nemzeti ünnepeinkre való megemlékezést eleinte nem tartották fontosnak a nem magyar származású nővérek. Később szerencsére változott ez a szemlélet.
Az iskola egyesületeket hozott létre a kisebb és a nagyobb tanulók részére: Az Őrangyal Társulatot az első és második osztály növendékei részére az erkölcsös jellem kialakítása céljából hozták létre.
A Mária Kongregációt a Szűzanya iránti kegyeletből szervezték meg, s az országos kegyhelyeket látogatták meg ennek az egyesületnek a tagjai.
Szórakozási lehetőséget jelentett a lányok számára az 1913-14-es tanévben szervezett a tánctanfolyam. A püspökségtől kapott vetítőgéppel mozi-előadásokkal bővült a tanulók szórakozási lehetősége.
Az első világháború évei és a Tanácsköztársaság
Az 1914-es évben az új tanév a háború kitörésének ellenére elkezdődött. A lányok segélyeket, ruhákat küldtek a fronton harcoló magyar katonáknak.
A 4 polgári elvégzése után néhány hónapi szakirányú képzéssel jó állást vállalhattak a lányok, úgymint postamesternő, telefonkezelő, vasúti alkalmazott, kereskedelmi levelező és könyvelő.
Az 1915-16-os tanévben, a városban kitört vörheny-járvány nem kímélte az iskolát sem, bár haláleset nem történt. Az iskolában irgalmas nővérek és világi tanárok tanítottak, a hitoktatást lelkészek végezték.
Az 1916-17-es tanévben Női Kereskedelmi Szaktanfolyamot indítottak. A tandíj 150 korona volt. Az első évben 49-en iratkoztak be.
Az 1918-19-es tanévben egy időre be kellett zárni az iskolát tüzelőhiány miatt. Az 1919-es forradalom államosítást hirdetett, az iskolák oktatóit egy táborba tömörítve (helyi szakszervezet). A nővérek nem vállaltak ily módon tanítást. Ekkor tűnt el az iskolákból a kereszt.
Az 1920-as évektől a tanácshatalom bukása után- folyamatosan fejlődik a tanintézet belső élete. A növendékek száma 550 körül mozgott évente. Nemcsak katolikusokat, más vallásúakat és vidékről bejárókat is felvettek. Bevezették az egyenruha viselését. A hétköznapi viselet a következő volt: fekete cipő, fekete harisnya, sötétkék rakott szoknya bordó matrózblúz. A ruházatot kötény egészítette ki és sötétkék szalagot kötöttek a hajba. Ünnepi alkalmakon fehér harisnyát, sötétkék szoknyát, fehér matrózblúzt és fehér szalagot viseltek a növendékek. Ekkortól már megemlékeztek szentmisék, illetve ünnepélyek keretében az 1848/49-es forradalomról illetve szabadságharcról, az aradi vértanúk kivégzéséről és a trianoni gyalázatról.
A névnapi ünnepeknek külön jelentősége volt. Megemlékeztek gróf Csáky Károly névnapján túl az igazgató és az iskolában tanító nővérek névnapjáról. 1923-tól megemlékeztek vitéz Nagybányai Horthy Miklós névnapjáról is.
Az intézmény egyik legkedvesebb ünnepe a madarak és fák napja volt.
A katolikus egyházi ünnepek megtartása természetesen az intézet egyik legfőbb vonását jelentették.
Az iskola egyesületeinek köre bővült.
- A Mária Társulat: tagjai Mária emlékét ápolták.
- A Leánykör: az egészségtan, a háztartástan és a gazdaságtan területén nyújtott ismeretet a lányoknak.
- A Szeretet Egyesület: az elaggott szegények segítése végett jött létre.
- Az Önképzőkör: 1922-23-as tanévben alakult. Tagjai főleg irodalommal foglalkoztak. Az iskolai ünnepségek szervezését, műsorát készítették.
- A Szívgárda: tagjai a katolikus lapok terjesztését végezték, és a rendszeres szentáldozásra buzdítottak.
- Az Énekkar: tagjai szolgáltatták az éneklést vasárnaponként reggel 6 órakor a Karolina-kápolnában.
30-as évek az iskola működésének felfelé ívelő szakaszát jelentik.
A tanulók létszáma folyamatosan nőtt. Az iskolának bérbe kellett vennie egy házat, hogy az osztályokat el tudják helyezni.
Az 1934-es esztendő igen emlékezetes év volt a növendékek számára, hiszen az intézet saját zászlót kapott. A tervrajzot Zsembay Ferenc tanár készítette, és az óbudai Jó Pásztor apácák hímezték. Fehér selyme a tisztaságot, a hűséget, két oldalán a pápai címer és a magyar címer a hitet és a hazaszeretetet jelképezte.
A zászlóról a diákok az intézet kettős célját olvashatták le:
Hűség az egyházhoz és hűség a hazához.
Ezt az eszmeiséget a hímzett pápai címerrel és a Magyarok Nagyasszonya magyar címerrel fejezték ki. Ettől kezdve az ünnepségek állandó kísérője volt az intézet zászlója.
1935-től egyre népszerűbbé vált a növendékek körében a kézimunkázás. A magyar népművészet motívumait vették át hímzéseikbe.
1930/31-ben megalakították a Szent Vince Szeretet Egyesület Ifjúsági Osztályát, mely a Szeretet Egyesület utódjaként fogható fel. Célja a betegek és az elesettek iránti szeretet felkeltése a tanulók lelkében. A tagok által készített kézimunkákat eladták és az abból származó bevételt a rászorulóknak adták.
A Karolinás lányok létrehozták a Szent Zita Egyesületet. Ennek célja az volt, hogy a váci cselédlányoknak vallásos és szórakoztató vasárnap délutánokat rendezzenek.
Az 1916/17-es tanévben a polgári iskola mellett elindítottak egy kétéves kereskedelmi szaktanfolyamot a szegényebb sorsú családok leányai számára, hogy könnyebben tudjanak álláshoz jutni.
1935-ben szintén 2 éves női-ipari iskola indult el, ám még ez sem volt középiskola rangú.
1938-tól 1948-ig
1938-tól kinevezett igazgatónő Fuchs Rafaella nővér. Ő vezette az iskola énekkarát, a Karolina kápolnában tartott vasárnapi énekes miséket.
1939-ben a történelem szele megcsapta az iskolát.
Az első bécsi döntés következtében visszacsatolták Szlovákiától Magyarországhoz a déli magyar területeket. Dr. Kemenes Illés tankerületi királyi főigazgató rendelkezései következtében a Karolina iskola is bekapcsolódott a felvidéki magyar tanulóifjúsággal való kapcsolattartásba.
A háborús években kötelező volt bevezetni a légoltalmi oktatást.
1943/44-es tanév csak novemberben kezdődhetett meg, és 1944 áprilisában be is fejeződött.
A menekültek számára népkonyhát állítottak fel az iskola tornatermének egyik öltözőjében, és itt segédkeztek a szerzetes tanárok. Jótékonysági színi előadásokat, gyűjtéseket szerveztek, hogy a rászorulókat támogassák. A fronton harcoló katonák segítségére szintén gyűjtéseket szerveztek.
Az oktatás iskolai szinten szünetel, a nehéz időkben a zárda egyik termében jött össze más-más osztály a szaktanárok irányításával. A tanulók otthon végezték feladataikat. Az iskola tornatermi öltözőjében népkonyha működött, naponta 300-500 ember jutott itt meleg ételhez.
A következő év, vagyis 1945. február 8-án indult meg újra a tanítás a Karolinában.
1946 májusában Mindszenthy József bíboros hercegprímás váci látogatása során a Karolina Leányiskolát is meglátogatta.
Az iskolát 1948-ban államosítottak az iskola nővéreinek minden tiltakozása ellenére, az aláírásgyűjtés, az anyák napi ünnepélyen kifejezett ellenállás semmisnek bizonyult a diktatórikus kormányzat ellenében.
Az intézmény 1950-től Hámán Kató Állami Általános Iskola néven működött tovább.
Az újrakezdés évei
A Karolina nevet az 1990/91-es tanévtől használja újra az iskola.
A rendszerváltás után lehetőség nyílott arra, hogy történelmi egyházaink visszakapják iskoláikat, ugyanakkor az oktatási intézmények újraindítása súlyos gondokat is felvetett.
Az eltelt emberöltő alatt hazánkban hitükben megtépázott, félrevezetett nemzedékek nőttek fel. A vallást üldöző államhatalom évtizedei után nehéz volt megnyerni a megfélemlített emberek bizalmát, visszaállítani megrendült hitüket.
A lelkek mélyén szunnyadó hit és a vallási nevelés iránti igény azonban lángra lobbant.
A Karolina Katolikus Általános Iskolában dr. Lengyel Antal székesegyházi őrkanonok, Vác-Alsóváros plébánosa által elfogadott tantestület kezdhette meg munkáját. A volt Hámán Kató állami iskola tantestületéből is kerültek át tanárok a katolikus intézménybe.
Dr. Bánk József nyugalmazott egri érsek és váci püspök úr kinevezte az új igazgatót, Simon Pétert. Működése rövid ideig tartott (1991-től 1993-ig).
1993-ban került az intézmény élére dr. Csáki Tibor atya, aki lelkes kutatómunkája eredményeképpen felélesztette a régi iskola lelkületét, tradícióit. A főleg fiatal kollégákból álló tantestület szívvel-lélekkel támogatta kezdeményezéseit.
Sajnos egyenruha bevezetése megoldhatatlannak tűnt, de helyette Karolinás kitűzőt, nyakkendőt viseltek a diákok és a tanárok. Nagy hangsúlyt fektetett a tanuló ifjúság és a tantestület részére tartott lelkigyakorlatokra, rendszeres szentmisékre és kirándulásokra. Megszervezte az elsőáldozásra és a bérmálásra való felkészítést az iskolában.
A szentségekhez való járulás a legmeghittebb ünnepei lettek az iskolának.
Tibor atya elindította az intézmény diáklapját és az újrakezdés első tanévétől rendszeresen megjelenő évkönyvet. Bevezette a legkiválóbb diákok díját: a Karolina-díjat. Az iskola névadójának neve napján, február 2-án azóta is minden évben nagyszabású egyházmegyei, illetve városi szintű versenyek szervezésére kerül sor.
Megépíttette az iskolai színpadot, mintegy felelevenítve a régi iskola színvonalas színjátszó köreinek tevékenységét, hogy igényes műsorok bemutatására helyet biztosítson.
Fontosnak tartotta a kulturális tevékenységek mellett a sportéletet is.
A szegényebb sorsú, elesettebb gyerekek támogatása rendszeressé vált.
Kibontakozott az újrainduló katolikus intézmény szokásrendje, mely tradíció lett.
Az intézményben folyó munka elismerésének tekinthető, hogy míg Vác város általános iskolái a tanulói létszám csökkenésével küzdenek, addig itt a létszám emelkedéséből adódó gondokkal kell számolni, hiszen az iskola befogadóképessége véges.
Az iskola igazgatói munkakörét Szalárdy József Attila töltötte be 1996-tól 2013-ig. Ezt megelőzően 1 évig igazgatóhelyettesként dolgozott az intézményben.
Igazgatósága alatt folytatta, illetve továbbfejlesztette a jó kezdeményezéseket. A pedagógiai munka színvonalának emelése céljából kidolgozásra került és életbe lépett a helyi Pedagógiai Program, illetve ennek tükrében elkészültek a speciális helyi tantervek. Emelt szintű képzésben részesültek a tanulók az 1. osztálytól kezdve angol és informatika tantárgyakból, illetve művészeti irányultságú oktatás folyt a párhuzamos osztályban. Elkezdődtek az épület felújítási munkálatai is.
Az iskola lelki vezetője, spirituálisa 1996-tól 2005-ig Bokros Levente atya volt. Erőt adó szentmiséi, lelkigyakorlatai, a vidám hangulatú kirándulások sokat jelentettek a tanítványoknak és a pedagógusoknak egyaránt. A tragikus események sodrába került családoknak, pedagógusoknak, gyerekeknek nyújtott készséges segítsége lelkierőt, vigaszt nyújtott számunkra. Munkája során több száz kisgyereket készített fel az elsőáldozásra és a 8.-osokat a bérmálásra. Ő koordinálta az egri Esterházy Károly Tanárképző Főiskola váci tagozatának hittan-szakos hallgatói részére a Karolina iskolában folyó gyakorlati képzést.
2004-ben Zsámbékról Vácra települt az Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző Főiskola. Egyik gyakorló iskolájává a Karolina Katolikus Általános Iskola vált. Az alapításának 100. évfordulóját ünneplő intézmény pedagógusaira új kihívás várt, leendő tanítók gyakorlóhelyévé vált az iskola.
A 2013-14-es tanévben Moys Gábor atya vezetésével működött az intézmény. Működése alatt folytatódtak a felújítási munkálatok. A szülők, hozzátartozók számára évfolyamszintű lelki napokat szervezett. A diákok számára rendszeresített karácsonyi és húsvéti lelki napok lebonyolításába bevonta a cserkész fiatalokat is. Az ő tanúságtételük segítségével mintát kaphattak tanulóink kereszténységük megéléséhez.
2011-től működik a váci DOM-ban a Laetícia kórus, melynek tagjai többnyire az intézmény tanulói közül kerültek, kerülnek ki.
Intézményünk a 2012/2013-as tanévtől kórusiskolai osztályokat indít, melyek székesegyházi énekesi szolgálatot teljesítenek tanulmányaik mellett, illetve a párhuzamos osztályok emelt óraszámú matematika oktatásban részesülnek.
- augusztus 1-től az intézmény vezetője napjainkig Sisa Sándorné, aki előzőleg 14 évig az iskola igazgatóhelyettese volt. Az iskola lelki vezetője, spirituálisa dr. Varga Lajos segédpüspök úr, az Alsóvárosi Szent Mikós Plébánia plébánosa.
2015-től napjainkig
A kórusiskolai osztályok fejlődésének, előrelépésének segítése érdekében 2015. szeptember 1-től iskolánk többcélú intézménnyé alakult.
Ettől kezdve neve: Karolina Katolikus Általános Iskola, Székesegyházi Kórusiskola és Alapfokú Művészeti Iskola lett.
A Székesegyházi Kórusiskolát Dr. Beer Miklós megyéspüspök 2015-ben alapította és a magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyházzenei testülete az Országos Magyar Cecília Egyesület (OMCE) szakmai felügyelete alá rendelte.
Szakmai irányítója és művészeti vezetője Varga László zeneigazgató, apát-kanonok, omce igazgató, a váci székesegyház karnagya.
Felmenő rendszerben működnek a kórusiskolai osztályok, amely ötvözete a kodályi hagyományokon alapuló zenetagozatnak és az egyházban világszerte másfélezer év óta hagyományosan működő katedrálisi énekiskolának (Schola Cantorum). A kórusok rendszeres liturgikus egyházzenei szolgálatot végezek, hangversenyeket adnak.
A Székesegyházi Kórusiskolával egybefonódva működik az Alapfokú Művészeti Iskola. Ez minden kórusiskolás gyermek számára a hangszeres képzést biztosítja, igény szerint az általános iskola befejezése után is.
A rendszeres székesegyházi énekes szolgálat nagyban segíti a gyermekek hitéleti, erkölcsi és liturgikus nevelését. Tanulmányaik során megismerkednek egyházi és világi művekkel a gregoriántól a kortárs zenéig, együttműködve professzionális zenészekkel, zenekarokkal és kórusokkal.
A művészeti oktatás kórusiskolai osztályaink számára a klasszikus zene területén biztosítja a hangszertanulást. Zongora, fúvósok, hegedű, ütősök, hárfa, citera, valamint kórusének és hangképzés-oktatás nyújt lehetőséget a továbbfejlődéshez.
Minden kórusiskolás gyermek valamilyen hangszeren tanul. Nagyon fontos előrelépés ez, hiszen a hangszertanulás személyiségfejlődésükre rendkívül pozitívan hat, valamint segíti a kottaolvasási készségüket, fejleszti hallásukat és a koncentrációjukat, fejlődnek az éneklésben és a kórusmunkában is.
A zenetanulás, kóruséneklés alapvetően eszköz számunkra abban, hogy egészséges lelkületű, jellemes magyar gyerekeket neveljünk a következő nemzedék számára.
Kórusiskolásaink rendszeresen szolgálatot látnak el a Székesegyházi szentmiséken, zarándokutakon vesznek részt, különböző versenyek eredményes szereplői.
Kórusiskolai osztályaink mellett a párhuzamos osztályok számára az emelt óraszámú matematika oktatás lehetőségét kínáljuk.
Ezekben az osztályokban negyedik osztálytól csoportbontásban tanítjuk a matematikát, valamint a választható – angol vagy német – idegen nyelvet. Fölső tagozattól informatika oktatással bővül a tantárgyak száma.
Az emelt óraszám és a differenciálás megvalósításával biztosítjuk tanulóink számára annak lehetőségét, hogy a matematika tantárgy esetében is mind a begyakorlásra, mind a tehetséggondozásra több lehetősége legyen pedagógusainknak tanulóink egyéni fejlődése, fejlesztése érdekében.
Tanítványaink több évfolyamon is rendszeresen dobogós helyezéseket érnek el a különböző városi-, egyházmegyei-, megyei-, országos szintű tanulmányi- és sportversenyeken.
Szakköreink: az irodalomtól a sportig, a művészetektől a természettudományokig választhatnak gyermekeink a színes palettából érdeklődési körüknek és életkoruknak megfelelően.
Szoros kapcsolatot tartunk az egyházmegye iskoláin kívül Vác város közoktatási, kulturális és szociális intézményeivel is.
A Karolina Katolikus Általános Iskola, Székesegyházi Kórusiskola és Alapfokú Művészeti Iskola olyan iskola kíván lenni, mely megismerteti és élővé teszi a keresztény értékrendet, az Evangéliumot.
Az általános műveltség szilárd alapjait biztosítja.
Korszerű tudományos ismereteket közvetít magas színvonalú oktató munkával, hogy továbbtanuló diákjai megállják helyüket a középfokú intézményekben.
Megismerteti tanulóival nemzeti kultúránk és a magyar történelem kiemelkedő személyiségeit, hazánk hagyományait, s ezek ápolására késztet.
A tanulók harmonikus testi és lelki fejlődése érdekében a tanulók egyéni adottságait, személyiségét messzemenően figyelembe veszi, és törekszik tehetségük kibontakoztatására.
A tanítványok hátrányos körülményeit enyhíti, felkarolja, és fokozottan segíti a rászoruló tanulókat.
Felelősséget érez, hogy egészséges életszemléletű, gazdag lelkiséggel bíró ifjú nemzedékek kerüljenek ki az intézményből.
Mindkét osztálytípus számára délutáni foglalkozások, szakkörök keretében adunk lehetőséget a minél szélesebb körű ismeretszerzésre.
Az EKIF (Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főigazgatósága) javaslatára organikus nevelést céloz meg intézményünk.
Az organikus nevelés olyan sajátos pedagógiai rendszer, mely a katolikus – keresztény értékszemlélet mindennapos gyakorlatát szolgálja, összhangban áll, kiegészíti és segíti a család nevelésben betöltött szerepét. Ennek a nevelésnek egyik alappillére a „Boldogabb családokért” Családi Életre Nevelés (CSÉN) program.
A CSÉN programban sokféle technikát alkalmazunk. Az egyes témákat történettel, filmmel, játékkal vezetjük fel, melyekről beszélgetünk, megteremtjük az érzelmi ventilláció lehetőségét, ez biztosítja az interaktivitást.
A vitaindítás, a nem formális tanulási módszerek, az erkölcsi és etikai értékek fejlesztését szolgálják.
Az élmény- és drámapedagógiai eszközök az egyes témák, jelenetek élményszerű megjelenítéséhez nyújtanak segítséget.
A program nem a családok mostani életével foglalkozik, hanem hosszú távú célunk, hogy gyermekeink olyan személyiségfejlődésen menjenek keresztül, ami majd segíti őket saját családjuk megalapításánál. Szeretnénk, hogy olyan készségek birtokába kerüljenek, amellyel harmonikus boldog életet tudnak kialakítani maguknak.
„Tanított, nevelt, gazdagított bennetek az iskola, de ti is adtatok neki. Humorotokat, tudásotokat, szorgalmatokat, közösségért végzett munkátokat. Az előző pillanatban elsősök voltatok, s ma ballagtok, s azt kérditek magatoktól: Lesz-e még ilyen megható pillanat az életemben?
Aztán körülnézel és megnyugszol, barátok vesznek körül.
A szerződést teljesítettétek, az iskola megőrzi emléketeket s szívetek egy részét.
Az itt szerzett élményeket pedig vigyétek magatokkal, induljatok!”
(idézet egy tanulónk írásából, az iskola 2017-es évkönyvéből)
A gondviselő Isten kegyelme maradjon mivélünk!
