Skip to main content

Ügyesen használtuk ki a szombati munkanap kínálta lehetőséget. Tökéletes kirándulóidőben, két felsős osztállyal, négy kollégával és néhány lelkesen csatlakozó kedves szülővel megmásztuk a Börzsöny legmagasabb csúcsát, a Csóványost. A csalánt nevezik a palóc tájnyelvben csóvány-nak, a helynek tehát semmi köze a lakótelepeken élő kiszolgáltatott kis élőlényekhez. Felfelé volt egy kis gombaismeret Eszter nénitől, aztán a Foltán kereszttől már tényleg futás, mert el kellett érnünk az előzetesen beharangozott, Diósjenőről hazafelé induló vonatot. A csúcs-csoki azért a nagy rohanás ellenére, így sem maradhatott el.

Börzsönyi kirándulás

Szombaton, mikor munkanap volt, elmentünk kirándulni a Csóványosra a 7. a osztállyal. Körülbelül 20-30 km-t gyalogoltunk az erdőben, és nagyon jó időt töltöttünk a fák között. Az osztályfőnökünkkel sok gombát szedtünk és vizsgáltunk, a korallgomba volt a kedvencem. Nekem lett egy gomba barátom, Csupi a neve, csiperkefajta. A felfelé úton Levente bácsival gránátot szedtünk a földről, az egy nagyon értékes féldrágakő. Amikor a Csóványos tetejére értünk, egy kilátóra másztunk fel. Nagyon félek a magastól, de fel bírtam menni. Lefelé az úton szaladgáltunk, énekeltünk és beszélgettünk.

Ez volt a legjobb kirándulás!