Határtalanul 2024.

Felvidék bűvöletében

Iskolánk diákjai a Felvidéken hat napot tölthettek!

Bethlen Gábor Alap Határtalanul programja révén iskolánk hetedik évfolyama ellátogathatott a Felvidékre. A program céljáról Potápi Árpád Jánostól, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárától idézünk:

„A gyerekekben erősíteni kell a magyarságtudatot, a hazaszeretetet és azt, hogy a magyar nemzet egységes határon belül és kívül is. Erre kiváló lehetőség a Határtalanul program. A Határtalanul program célja, hogy minden magyar fiatal iskolás évei alatt legalább egyszer, a magyar kormány támogatásával eljuthasson a szomszédos országok magyarlakta területeire. A fiatalok számára ez lehetőséget teremt, hogy megismerkedjenek külhoni magyar diákokkal, így erősítsék a nemzeti összetartozás érzését. A külhoni magyar területekre szervezett kirándulások emellett hozzájárulnak a lokálpatriotizmus megerősítéséhez, elősegítik a külhoni magyarság megismerését, a földrajzi, geológiai, néprajzi ismeretek bővítését.”

2024.06.22-én szombaton 8 órakor indultunk. Az év végi hajrá után, elcsigázottan, mégis nagyon vártuk az utat! Oly sok élményből regényt lehetne írni, így a teljesség igénye nélkül ragadjuk ki a legnagyobbakat.

Lévárton egy pici falut ismerhettünk meg 60 fő magyar lakossal. Elmesélték, kitelepítésük után milyen kevesen tértek vissza. Majoros Jácint lévárti gazdálkodó vendégei lehettünk. Az őstermelő méhész, először néprajzi gyűjteményét mutatta be nekünk. A hűen berendezett házban a gömöri fazekasságról is hallhattunk. Udvarán nagyon finom mézet kóstolhattunk, majd az apiterápiás házban „méhesházban” relaxáltunk. A tíz négyzetméteres faház két oldalán felhajtható ágyak voltak, azok alatt pedig méhekkel teli kaptárok. Az ágy és a ház is védve volt a méhektől, közvetlen fizikai kapcsolata nem volt velünk, hiszen biztonságos rostaszövet fedte a kaptárokat. Az ágyakon ülve, a kaptárlevegő meg a méhek zümmögése, rezgése elképesztő élmény volt.

Utunk során megemlékeztünk nagyjainról. Emlékhelyeiken koszorúztunk. A rimaszombati (Rimavská Sobota) városnézés során megkoszorúztuk Petőfi Sándor és Tompa Mihály szobrát és gyalogos városnézés keretében ismerkedünk a Fő tér templomaival és polgárházaival.

A határtalanul programról interjú is készült az M1 csatorna részére.

Itt vettünk részt a szentmisén. Martin atya a kedvünkért plusz misét tartott. Az atya született szlovák létére magyarul misézett nekünk és a lévárti híveknek.

Bátkán felkerestük az ottani alapiskolát, melyben magyar nyelven folyik az oktatás. Boholy Jánossal a Gömb sakkjáték feltalálójával töltöttünk egy délelőttöt.

A Garam-mente városa Zólyom (Zvolen), melynek gyöngyszeme a híres vár – Balassi Bálint szülőhelye. Zólyom várában Balassi Bálint emléktábláját is megkoszorúztuk.

Besztercebányán (Banská Bystrica) várossétát tettünk. A város gyönyörű palotáival, templomaival a környék legvonzóbb települése. Megtekintettük az egykori bányakamara épületét, a Thurzó házat, a várnegyedet. Megnéztük a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeumában a holokauszt emlékművet. Az épület egy félbehasított kalapot imitál. Parkjában harci eszközök, például tankok ágyúk voltak kiállítva. Szent II. János Pál pápa szobra elött is elmondtunk egy fohászt.

Rozsnyón (Rožňava) az egykori bányavároska történelmi városközpontját és az őrtornyot tekintettük meg. A római katolikus Szűz Mária Mennybemenetele templom Rozsnyó város legértékesebb szakrális építménye.

Betléren (Betliar) az Andrássy vadászkastélyt kerestük fel és bebarangoltuk a parkot. Az angolkert ma 57 hektáron terül el, és a számos szobor mellett kerti pavilonokat, egy műbarlangot és egy vízesést is magában foglal.

Felkerestük a világörökség részét képező Dobsinai jégbarlangot. A barlangban a kialakított út, hol a hatalmas jégtömeg tetején, hol rajta keresztül vezetett.

A pályázat támogatási összegéből az autóbusz költsége, a szállás- és étkezés költségei, a helyismereti vezető díja és 3000.- Ft/fő összegig az egyéni belépődíjak lettek kifizetve. A vendéglátóknak szánt ajándékokat iskolánk finanszírozta. Valószínüleg e támogatás nélkül sokunknak esélye sem lett volna ezeket a csodaszép helyeket bebarangolni. A családok 12000 Ft-os hozzájárulásának köszönhetően extra látnivalókat is felkereshettünk.

Szlovák-lengyel határon fekvő, festői szépségű Pieniny Nemzeti Parkban fából készült tutajokra szálltunk, és kb. 2 óra alatt leereszkedünk a Dunajec folyón, ami Közép-Európa legnagyobb kanyonja. A vadregényes, mesés tájat csaknem hat kilométer hosszan csodálhattuk – a természet érintetlen szépsége egyszerűen mindenkit magával ragadt.

Rimakokován, Chata Ipeľ (Ipoly Szálló) túristaházban laktunk. Nagymegyeri Alapiskola csallóközi diákjaival ismerkedtünk meg a szálláson. A szállás környékén túráztunk, kinek kinek edzettsége szerint. Volt aki 20 km-es túrát tett, volt aki 9 kilómétert, de sokan csak 5 kilométerre vállalkoztak.

A megismerteket este a szálláson interaktív formában dolgoztuk fel.

Gács (Halič) felújított várkastélyában szálloda működik. Helyismereti vezetőnk Molnár Vali jóvoltából limonádét ihattunk az egykori várudvaron, a csodálatos Rosália étteremben. Közben a Forgáchok legendáját ismertük meg.